Július 7-én elindultunk a kis jövevényért 
Hálistennek’ nem kellett a világ végére mennünk érte, ami jó hír, hisz kisebb az esélye, hogy az autóban rosszul lesz az hazafelé vezető úton.
Hálistennek’ nem kellett a világ végére mennünk érte, ami jó hír, hisz kisebb az esélye, hogy az autóban rosszul lesz az hazafelé vezető úton. E-mailben és telefonon is kommunikáltunk a tulajdonossal, így már várt minket, 4 felnőtt kutyussal és kölykeikkel. Szebbnél-szebb és aranyosabbnál-aranyosabb drágaságok kukucskáltak ki a kennelből. 2 alom volt, az egyik csak barnás-vöröses színű, a másik fehér-barna foltos. Egyik legnehezebb döntés kiválasztani a majdani hű társad, hisz legszívesebben mindegyiket hazavinnéd. Külön tettük a kanokat, majd megfigyeltük hogy viselkednek, melyiknek milyen az energiaszintje. Amelyiket elsőre kiválasztottuk egy vöröses színű, nagyon alárendelt volt, félt, persze ez érthető is, hisz idegen emberek veszik körül. A foltosak között volt egy, aki kíváncsi és játékra kész volt, jött-ment követte a nagyokat, erre mondják azt, hogy domináns, magas energia szintű kutya. Hát én úgy voltam vele, hogy nekem ez a kis virgonc kell.
Ők a szülők egyébként:
Az anyuka
Az apuka
Fontos, hogy pl. egy nyugdíjas ne vegyen magához egy magas energia szintű kölyköt, mert egyikőjük sem fogja jól érezni magát, éppúgy, mint egy aktív sportoló egy angol buldoggal, akinek köztudottan alacsony az energia szintje, bár az energia szint nemcsak fajta specifikus. A spicc egy közepes-magas energia szintű kutya, tehát az én kiválasztottam valószínűleg aktív kutyus lesz.
Íme az első közös képeink egyike, úton hazafelé:
Forrás: saját képek
